Az aradi 13-ak utolsó mondatai kivégzés előtt

Leiningen-Westerburg Károly:
“A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”


Damjanich János:

“Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”


Török Ignác:

“Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok.
Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”


Aulich Lajos:

“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok.
Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”


Vécsey Károly:

“Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”


Lázár Vilmos:

“Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett
apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”


Dessewffy Arisztid:

“Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”


Nagy-Sándor József:

“De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben.
Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”


Knézich Károly:

“Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok.
Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”


Schweidel József:

“A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár.
Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott,
meghasonlott világot.”


Kiss Ernő:

“Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok
a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”


Láhner György:

“Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”


Poeltenberg Ernő:

“Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”