NYELVÜNK, MINT A VILÁGÖRÖKSÉG VÉDETT RÉSZE.
Tomory Zsuzsa
2014
A Magyarok Világszövetsége közlésében megjelent, Dr.Nyisztor Tinka pusztinai lakos alant teljes egészében közölt beszámolója indított a következő gondolatok megfogalmazásához.
Trianonban elszakított országrészeink magyarsága hihetetlen harcot folytat magyarsága, s nyelve megtartásáért. Egymás után érkeznek a hírek magyar iskolák, tanítás, templomok és egyéb műveltségi lehetőségek megőrzésére irányuló tevékenységek elleni intézkedésekről. Szélmalomharcot folytattunk most már közel száz éve, melynek – koromnál fogva – élő tanúja vagyok. E helyzet egyetemes javítására a következő javaslatot terjesztem népünk és hivatalosaink elé:
JAVASLAT
Tekintettel arra, hogy nyelvünk 68% ősetimont tartalmaz, ez a százalék egyúttal ősiségének jele is, ajánlom, hogy
MAGYAR NYELVÜNK A VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZEKÉNT
EGYETEMES TÁMOGATÁST ÉLVEZZEN.
Eddigi, nem magyar nyelvészeti munkák, a világ anyanyelvét (Nostratic theory) keresve mindig megtorpannak az utólsó lépésnél ezt nevén nevezni, amikor eszmélnek, hogy ez az anyanyelv a magyar. Itt nevünk helyett mindig a proto-nyelv kifejezést használják, noha ezek legtöbbje nyugodtan behelyettesíthető a magyar szóval. E felől bővebben Szerves Magyar Nyelvtudomány című írásomban lehet tájékozódni honlapomon. /http://tomoryzsuzsa.weebly.com/ Az alant felhozott írásaim is itt megtalálhatók.
Ezek:
Magyar Adorján munkáiból gyűjtött négyezer szavas szószedetem egymagában döntő tényező lehet a valóban tudományos érdeklődő számára.
Angol magyar nyelveredet című munkám az angol – kelta – latin szavak magyar tövét hozza felszínre.
Az egyiptomi harmadik dinasztia székely származásával foglalkozó tanulmányom a nyelv és néprajz együttes szerepével kapcsolatos eredmények lehetőségét tárja fel.
Ide tartozik a Tűzköves-i szikés egyén ugyancsak székely voltának felismerése már az őskorban.
Mario Alinei professzor az etruszk nyelvet a magyar ősnyelvből származtatja. Ezzel kapcsolatos tanulmányom honlapomon olvasható.
Magyar honfitársaink kimerítő munkái bőven adatolják a világ majd minden helyén tanulmányozott nyelvek magyar alapjait.
Ezek közé tartoznak jelen korunk szerzői tollából, hivatalos kiadásban megjelent művek, vagy számos szerő művei íróasztal fiókjában várják a jövőt a következő nyelvekkel kapcsolatban:
az ősegyiptomi —
a kelta – Timaru Kast Sándor
a sumir – Bobula Ida és A. Deimel nyomán többek
Magyar Adorján a következő nyelvek magyar kapcsolatait tárgyalja Az ősműveltség című művében:
etruszk
olasz
latin. Itt meg kell említenem, hogy anyanyelvi szinten beszélte e nyelvet.
német
török
görög
francia
szláv nyelvek
a főniciai
az oromo, vagy galla észak-afrikai nyelv
Nt. Szabó Zoltán öt északafrikai, magyarral rokon nyelv kapcsolatait tárgyalja. Mint sok tudós esetében láthatjuk: anyagi akadályok miatt könyve még nem kerülhetett kiadásra.
Mindennél fontosabb a több, mint nyolcezer éves rovásírásunk magyar nyelv jelenlétét bizonyító ereje, s jelenkorunk kiváló tudósai, Friedrich Klára és férje Szakács Gábor fáradhatatlan kutató és tanító munkássága, valamint Torma Zsófia, az első magyar régésznő munkásságának fontosságát elénk táró tanulmányai. Teljes, átfogó képet honlapjuk segítségével nyerünk. Dr, Madarassy Enikő Torma Zsófia munkásságát tárgyaló műveivel együtt korszakalkotóak.
Íróasztal fiókjába zárva várják az ősszövegek rovásírásos megfejtéseinek közlését, melyek Oláh Imre Jenő, Madarász Kingamunkásságának gyümölcsei.
Ugyancsak íróasztal fiókjában várják Hegedűs György egyiptomi hieroglifák magyar nyelvünkkel és rovásunkkal kapcsolatos tanulmányai.
Jelen bevezetőm csak figyelemkeltés. Részletes kidolgozása később következik. Forrásmunkái honlapomon találhatók.
*
Ebbe a sorba tartoznak neves emberek gondolatai magyar ősnyelvünkkel kapcsolatban. Nálunk sokak számára ezek már közhely számba mennek, de nem magyarok számára mindez megelpő újdonság.
Teller Ede (1908-2003) életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de még közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul, sőt magyarul írta verseit is. Éppen ezért fontos, amit a magyar nyelvről mondott Pakson a Mai Nap, Budapest, 1991.9. száma közlése szerint:
“…új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”
Hallottuk-e, hogy mit mondtak magyar akadémikusok rólunk?
• A Magyar Tudományos Akadémia 1860-as kiadott szótárából kiderül, hogy (Ez a Czuczor-Fogarasi értelmező szótár, melynek előkészítésében Vörösmarty Mihály is részt vett.) a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos véleménye akkoriban az volt, hogy a magyar nyelv ősnyelv, s például az ókori nagy nyelvek (és nyomukban a mai európai nyelvek) is a magyar nyelvnek csupán “leány-nyelvei”, vagyis különbözőképpen romlott változatai.
Még a romlás okát is megmagyarázza a szótár előszavának írója:
“E leánynyelveken azt tapasztaljuk, hogy az anyanyelv szavaival jobbára úgy bánnak, mint merő lelketlen anyaggal, melyet majd megcsonkítva, majd megtoldva, néha kisimítva, majd öszvevisszahányva saját szerveikhez és izlésökhöz idomítanak a nélkül, hogy gyökeiket és képzőiket épségben hagynák, s alapérteményökről öntudatok volna.
Ezekben a szoros értelemben vett nyelvalkotó érzék és szellem kihalt, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működik.
” Tehát a magyarból lett leány-nyelvek (ógörög, latin, mai európai nyelvek stb.) keletkezésének oka:
kihalt e népekből a nyelvalkotói érzék, s helyette csupán az idomítási hajlam és ügyesség működött.
A szótára a megfelelő címszavakban rendre meg is adta, hogy az a szó mely nyelvekbe került át az ősi időkben: latin, ógörög, szanszkrit, német, angol stb.
És egy másik, magyarországi “akadémikus”:
Paul Hunsdorfer arról is nevezetessé vált, hogy elégette a Szentkatolnai Bálint Gábor által összegyűjtött magyar rovásírásos emlékeket.
Mellesleg ő az egyike, aki kitalálta nekünk a finnugor eredetet, s erről Arany János a következőkben számol be:
Arany János:
Az orthológusok
“Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt,
Ami új van benne mind rossz,
Ami régi, az meg tót.”
Mit mondtak a külföldiek a magyar nyelvről?
– Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
“a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.
– N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
–
“Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”
– George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta:
–
“Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
– Grover S. Krantz amerikai kutató:
–
“A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”
– Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
–
“Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)
Fent említett írásaim angol változatai is elérhetők honlapomon.
|
10:08 AM (11 hours ago)
|
|
||
|
||||
A moldvai Pusztinában élő Nyisztor Tinka – aki mellesleg Lausanne-ban doktorált – érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Alább olvasható felszólalása.
Bákóba is eljutott a norvég- és az UNICEF-támogatás. 50 falut fognak támogatni. A megyei tanács elnöke összeszedte a csángó gyerekeket (október 23-án) és elmondta, hogy megalázó a magyarok támogatása, csak megszégyeníti a jó moldvai román méltóságot, azzal a kis pénzzel, amivel támogatják a csángókat.
Ezt mondta Drágos Benea október 23-án a bákói Történelmi Múzeumban a csángó gyerekeknek, akiket a Katolikus Kollégiumból vittek oda, hogy meglátogassák a múzeumot:
Az új projekt segítségével (csak gondolom, hogy a norvég pénzről van szó!) megszüntetik a magyar nyelv oktatását, elbocsátják a magyar tanárokat (mintha ők alkalmazták volna) és bevezetik az olasz nyelvet, mert az hasznos és szép. A csángó nyelv ( a magyar szót nem mondta ki, az TABU Moldvában) rusnya, haszontalan, sérti a román büszkeségüket a csángóknak.
Csak azért gondolom, hogy a norvég támogatásról van szó, mert előtte két nappal Ponta és a bukaresti norvég nagykövet, meg az UNICEF képviselője Bákóban indították útjára azt a projektet, amelyből a bákói hátrányos helyzetű gyerekeket támogatják 50 faluban.
Mintha kezdeném megérteni a magyarországi történéseket a norvég támogatás körül!
Ide Romániába, Bákóba alig érkezett meg a támogatás és rögtön a baloldal kampányol vele. Rögtön a magyar nyelvet akarják irtani. Nem tisztem utána nézni, de megérne “egy misét”!!!!!!
Nyisztor Tinka PhD
Pusztina
