8000 éves székely folytonosság?
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozata
Vértón, Nemzeti Emlékhelyünkön, a Magyar Életfánál
Jézus Urunk születésének 2010.,
szuverén nemzeti és állami egységünk első sikeres visszaállítása (1848. március 15.) 162.,
a XX. századi magyarellenes nemzetgyilkossági kísérletek (Trianon, 1920; Párizs, 1947) 90., illetve 63.,
a szovjet hódoltság megszűnése 20. évének Újkenyér havában, Nagyboldogasszonynak, a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe napján
a nemzeti egység visszaállításának eszméjétől vezéreltetve
a Megjelentek
méltatták azt az egyedülálló történelmi teljesítményt, amelyet elődeink a Szent Korona eszmerendszerének és történelmi alkotmányának a megalkotásával nyújtottak, példát mutatva a világnak a véges ember útkeresésében jelentkező társadalmi, nemzeti és állami problémáknak a szentség jegyében történő feloldására;
egyetértettek abban, hogy a XX. században titkos érdekszövetségekben előkészített és példátlan emberirtással, természetpusztítással levezényelt világháborúkban a lét szentségét sárba taposó pénz-világhatalom tudatos törekvése volt a Szent Korona nemzetei és országa ellen végrehajtott, az 1920. június 4-i Trianoni és az 1947. február 10-i Párizsi Békékben szentesített kétszeres nemzetgyilkossági kísérlet, mely végül a szovjet szuronyok árnyékában a haszonleső és szolgalelkű belső ember- és nemzetáruló erők manipulációjának köszönhetően nemzeti tudatunk teljes megsemmisítése felé haladt, amely egyben ellentmond az emberiség létcéljának;
elismeréssel szóltak arról a gigászi küzdelemről, amelyet a fenti körülmények között, azok ellenében a lét és a szentség összetartozásának felmutatására, nemzeti érték- és egységtudatunk újult erővel való kibontakoztatására szövetkezett hétköznapi emberek és történelmi személyiségek, szervezetek, intézmények és mozgalmak különösen az utóbbi két évtizedben folytattak:
ezek között kiemelték a Magyarok Világszövetségének történelmi érdemét „A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL SZÓLÓ NÉPSZAVAZÁS” megszervezésével
és a SZÉKELY NÉP NAPJAINKBAN FELERŐSÖDÖTT HARCÁT NEMZETI ÖNRENDELKEZÉSÉNEK, TÖRTÉNELMI JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK VISSZAÁLLĺTÁSÁÉRT.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó,
felidézve a székely nép különös ősiségét, melyet már a hon-visszaszerző Árpád-ház is elismert és méltányolt, megállapítja, tudomásul veszi és megerősíti, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A székely nép ezredéven át vérét nem kímélve teljesítette ősi fogadalmát a magyar állam és kultúra védelmében, ezért ma joggal várja el önrendelkezési törekvéseinek állami-intézményi-testvéri támogatását.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó keretében megtartott, Székelyföld örök! című, szakmai-tudományos konferencián, különböző szakterületek – történelem és régészet, népművészet és hitvilág, kultúra és szimbólumvilág – elhangzó dolgozatai egybecsengően vetették fel és állapították meg, hogy a székely nép legkevesebb nyolcezer éve folyamatosan lakja azt a Kárpát-medencei területet, amelyen ma is él.
Ezek szerint a székely nép a magyarságnak azon ága, amely az elmúlt nyolc évezredben mindvégig a Kárpát-medencét lakta. A székely nép mind nyelvében, mind kultúrájában száz százalékosan magyar.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó nyomatékkal felkéri a magyar tudós társadalmat, hogy vizsgálja meg érdemben a székely nép Kárpát-medencei ősiségének kérdését, a székely-magyar viszony ősi vonatkozásait és a Székelyföld örök! konferencia valamennyi felvetését és következtetését.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői köszönetet mondanak a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesületnek a szegedi Vértó melletti nemzeti emlékhely kialakításáért és működtetéséért.
Ugyancsak köszönetet mondanak a Magyarok Világszövetségének és a nyolc székely szék – Udvarhely szék anyaszék, Csík szék, Gyergyó szék, Sepsi szék, Kézdi szék, Orbai szék, Bardocz-Miklósvár fiúszék, Maros szék – népének a vértói székely kapusor állításáért.
Ez a székely kapusor, melyet a legnagyobb székely, Orbán Balázs Udvarhely-szejkefördői sírjához vezető székely kapusor ihletett, páratlan, és a mai székely kultúra egyedülálló keresztmetszetét adja.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó keretében a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület kezdeményezésére, a vértói Magyar Életfa mellett több százan fogadalmat – a Szögedi Fogadalmat – tettek a magyar nemzet rendületlen szolgálatára.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó elítéli azt a kisebbségi, magyarellenes mesterkedést, amellyel a székely kapuk megjelenését követően – elsősorban a sajtó segítségével – a hetvenezer lakost számláló vértói panel-negyedben ellenséges hangulatot szítottak, amelynek következményeként – még a kapuk felavatása előtt – megpróbálták azt a kaput, amely az áthaladót a Csíksomlyói Szűzanya oltalmába ajánlja, a Csík széki kaput, felgyújtani. Ami történt, az több, mint nemzeti szimbólum-gyalázás, az kulturális genocídiumnak minősül, amelyet a nemzetközi jogközösség köteles minősíteni és szankcionálni.
A pillanatok alatt összesereglő több száz magyar ember, akik vödrökkel érkezve eloltották a gonosztevők által gyújtott tüzet, még mielőtt az kárt tett volna a Csík széki kapuban azt üzeni, hogy Szeged magyar népe befogadta a székely ősiség egyik legfontosabb jelképét, valamint azt, hogy az itt kirobbantott kultúrháború a magyar nemzet javára fog eldőlni.
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó követeli, hogy a világ magyarságát átfogó, hiteles civil szervezetnek, a Magyarok Világszövetségének, tíz év szünet után, ismét biztosítsa a magyar kormány a pénzügyi támogatást, tevékenységének még hatékonyabbá tételéért.
Javasoljuk, hogy a magyar állampolgárság határon túli magyarok általi visszaszerzésének előfeltétele legyen, a Magyar Igazolvány mellett a Honlevél igazolvány is.
Hisszük, hogy a vértói székely kapusor alakítani fogja Szeged városának épített és polgárainak lelki arculatát, és hisszük, hogy az I. Székely-Magyar Világtalálkozó a magyar nemzet életében mérföldkővé válik – a megmaradás és az újjászületés mérföldkövévé.
Szeged-Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján
Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület Magyarok Világszövetsége
mint kezdeményező főszervező mint fővédnök és társszervező
valamint
az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozatának melléklete
Állásfoglalás
a székely nép önrendelkezési jogáról
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát.
Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:
- A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.
- A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.
- A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutio-ig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.
- Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a subszidiaritás elvében élteti tovább.
- A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelység ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.
- A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vetette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.
- A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.
Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvánítja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.
A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.
Szeged-Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján
A zárónyilatkozat elérhető .doc formátumban itt.
